Tessék megkapaszkodni, vannak olyan ebek, amik kikérik maguknak, ha sétálni kell! Ennek több oka is lehet. Mindannyian láttuk már a tipikus lelógó hasú tacskót, aminek minden lépés egy fájdalom, de ugye ő sem így kezdte, valószínű, amikor filigránabb volt, ő is szívesen sétált.
A kutyatrénerek szerint azok a kutyák, amelyek élvezik a sétát, ugrálnak, rohangálnak, futkorásznak még akkor is, ha pórázra vannak kötve. Ehhez képest azok, amelyek nem szeretik a sétát, agresszívebbek, sokat ugatnak, idegesnek tűnnek a különböző hangoktól. Számukra a pórázon sétálás sem előnyös, mert nem érzik magukat biztonságban, nem tudnak elfutni, elbújni a zavaró tényezők elől.
A kutyatréner szerint sokan rosszul gondolják, hogy a viselkedési nehézségekkel küzdő kutyákat sok mozgással lehet kifárasztani. A napi többszöri séta helyett otthoni edző- és kreatív játékokkal ugyanúgy vagy akár jobban is le lehet fárasztani mentálisan és fizikailag is egy kutyát. Persze az egészségügyi sétára, lásd pisi-kaki szükség van, de ha aktívan foglalkozunk kutyusunkkal, feladatokat találunk ki, ami az agyát is megtornáztatja, eldugunk egy játékot, amit meg kell keresnie, talán tényleg hatásosabban lefárasztja, mint egy kis séta.
A kutyasétáltatás valójában egy emberi találmány, amely tényleg nem okoz örömet minden kutya számára. 2022-től már világnapja is van, április másodika lett a „ne sétáltasd a kutyádat” nap.
Egy brit kutyatréner nemcsak azért nyilvánította április másodikát a ne sétáltasd a kutyádat nappá, hogy felhívja a figyelmet a problémára, hanem ezzel ösztönözni is szeretné azokat a kutyatulajdonosokat, akik idős, sérült vagy elhízott négylábúakat nevelnek. Nekik is kiváló fejlődés jelenthet az otthoni, napi félórás kreatív játék, ezzel pedig kikerülhetik a stresszes és megterhelő sétálásokat.
